Meta: Alvás – töltődés

Idén negyven éves leszek, talán ebben a korban kezdnek megjelenni a reggeli fájdalmak. Amiket aztán szétmozgunk délelőttre, mint az öregemberek. Van egy megfigyelésem, ami sokak életét könnyítheti meg.

Nem helyes a következtetés, hogy azért fáj, mert a korral jár. Tény, hogy a test használódik az évek alatt, porcok-ízületek kopnak, idegek könnyebben becsípődnek. Azért alszunk, hogy testünk feltöltődhessen, megújulhasson. Ha reggelre feltöltődünk, akkor könnyednek, légiesnek érezzük a testünk, nincsenek fájdalmaink. Ha kevésbé töltődünk fel, akkor a gyenge pontjainknál fájdalmat érzünk, testünket nehéznek érezzük, fáradtnak. Könnyed, légies test fájdalmak nélkül, vagy vaskos, nehéz test fájdalmakkal. Úgy is mondhatnánk, hogy kevésbé, vagy jobban hat ránk a gravitáció. Valamint a kedvünk is hasonlóképpen változik a két állapotban, reggeli oktalan jó kedvünk van, vagy oktalan lehangoltságot tapasztalunk.

Itt pontosan meghatározható logikai összefüggések vannak, gyönyörűen megérthetjük mit kell csinálnunk azért, hogy az egyik, vagy a másik állapotot tapasztaljuk reggelenként. Állítom, hogy nagyon idős korban is fellehet ébredni légies testtel fájdalmak nélkül, ha tudjuk mi történik bennünk, tudjuk hogyan működünk.

Nekem sose fájt a hátam, az elmúlt egy éveben kétszer is megtapasztaltam egy időszakot, amikor reggelente kisebb hátfájással ébredtem. A megelőző éjszakákon szintén megfigyeltem, hogy többször jártam pisilni, mintha a húgyhólyagom feszült lenne, nem bírna kitágulni, hogy több vizeletet megtartson. Elnézést, de szeretnék segíteni, beszélni kell ezekről a dolgokról, hogy mindenki felismerhesse az állapot tüneteit. Mert a könnyed testű ébredéseknél, egyszer se ébredek fel éjszaka wc-re menni, tehát itt is logikai összefonódás van. Kezdetben nem tudtam mi lehet az oka a hátfájásnak, ezért pár nap után úgy döntöttem, hogy megpróbálok az egyenes földön aludni. Ekkor tapasztaltam meg, hogy mennyire nehéz felállni reggel, vagy az éjszakai wc látogatásnál. Amikor csak lelépsz az ágyról, akkor nem annyira nyilvánvaló. Amikor egybe mozog a tested reggel, akkor valóban úgy tápászkodsz fel, mint egy öregember. Nem jöttem rá az okokra jó ideig, ezért hosszabb időszakon keresztül a földön aludtam, idővel megtapasztaltam az ellentétes állapotot is. Amikor reggel szinte felugortam a földről, csak a fürdőszobában tudatosítottam, – hogy ez most, hogy lehet?

Tavaly novemberben fájt a hátam. Akkor amikor úgy döntöttem, hogy csak két havonta fogok Németországból hazajárni. Akkor amikor már eltelt az első három hét, amikor már készülődni szoktam az előző hónapokban a negyedik héten haza. Tudtam, hogy most ki kell bírnom, most nem mehetek haza, most nem örülhetek az utazásnak, otthon létnek. Rossznak láttam, nehéznek, amit ki kell bírnom. KI KELL BÍRNOM. Azért írtam nagybetűvel, mert ez a mondta fontos lesz később a megértésben. Egyre összetörtebben ébredtem reggelente, és egyre lehangoltabban. Akkor tetőzött az állapot, amikor kiderült, hogy még csak szabadságot se kapok, úgy kell megkezdenem a decembert, hogy egész novemberben két szabad napom volt. Még jó, hogy nem akartam hazamenni, mert akkor nagyon nagy csalódás lett volna, az utolsó pillanatban bejelentett kényszermunka. Nem volt ki helyettesítsen, le kellett nyelni a békát. Na ekkor kezdtem igazán rossznak látni a helyzetem, egyre többször fordult meg a fejemben az a gondolat, hogy most rossz nekem, most nagyon nehéz, most nagyon nehéz kibírni. MOST ROSSZ NEKEM, MOST NAGYON NEHÉZ, MOST NAGYON NEHEZEN FOGOM KIBÍRNI. Nagyon fontos, hogy bárki azonosulni tudjon ezekkel a mondatokkal, mert ezek a gondolatok okozzák a reggeli rossz állapotot.

Az ember beletörődik a nehéz helyzetbe, elfogadja, felfogja, hogy valahogy ki kell bírnia. De ezzel a tudattal, tudatállapottal, – tudat alatt folyamatosan negatív gondolatokat áramoltat. Mintha megbélyegeznénk a napot, megjelölve, hogy ez egy rossz nap. Mint amikor ott a pecsét a nyaralás napján, hogy ez egy jó nap. Bármi történik, ma ne felejtsd el, hogy van valami, ami végett biztosan rossz, vagy jó a napod. És amikor van valami rossz, amit ki kell bírni, olyankor a tudat alatt dolgozó negatív gondolatból folyamatosan szivárog a negatív érzelem, mint valami nagyon lassan áradó folyó. Ha az ember hirtelen gondol nagyon rosszra, létrehozva egy nagyon erős negatív érzelmet, akkor érti az összefüggést, érti mitől lett nagyon feszült, paprikás. Érti miért szakadhat el a cérna, érti a kiváltó okokat. De amikor a folyó lassan árad, a méreg lassan szivárog, akkor az ember nem érti miért lett délutánra tiszta feszült. Mi az ok, hogy mindjárt elszakad a cérna, mi az oka a feszült állapotnak. És mivel nincs aki kiváltotta, nincs akin levezessük, belső feszültségként hordozzuk a sok negatív érzelmet. Amit aztán nagy kalóriájú ételek elfogyasztásával vezetünk le. Ez is egy fontos tünet, hogy értsd mi történik veled. Azért kívánunk belső feszültségnél nagy kalóriájú ételeket, mert megterhelik az emésztőrendszert, az emésztőrendszeren keresztül tudjuk leadni a feszültséget. És a szexen keresztül is. Az ember teleeszi magát, és kicsit megnyugszik. De egyben nagyon el is fárad, ez egy következő tünet, mely biztosan az állapotra utal. Annyira elfárad, hogy aludni akar. Majd ébredéskor tapasztalja a fent leírt rossz állapotot.

Átmentem ezeken az állapotokon, egy ponton elértem egy olyan feszültséget, mely már tudatosította bennem, hogy valami gond van. Segítséget kértem Istentől, a válasz újévkor megérkezett. Gyökeresen megváltoztattam a munkahelyi tudatállapotomat. Befejeztem úgy dolgozni, hogy ki kell bírni, pár hetente úgy is járok haza. Nem engedhettem meg, hogy még egyszer elsodródjak egy esetleges kényszermunka esetén. Meg kellett találnom a jót a munkámban. Kidolgoztam minden napra egy tudatállapotot, minden nap más szemszögből figyeltem meg a munkám. Csináltam rövid, és hosszú napokat. Nehezebb, és könnyebb napokat. A nehéz napokat megcsináltam a hét elején, arra gondolva, hogy milyen jó lesz a maradék napokon. Elkezdtem élvezni a munkám, célokat tűztem ki, nagyobb feladatok után gyönyörködtem a teljesítményemben, örültem, ahogy örömöt okozok munkámmal a tulajdonosnak. A rövid napokon örültem a szabadságnak. Minden napra volt valami amiért hálás lehettem, minden napom hálatudatban telt el. Annyira jól sikerült a gyakorlás, hogy olyan érzésem lett, mintha minden nap nyaraláson lennék. A folyamat megfordult, minden nap ott volt a pecsét a tudatlattiban, hogy ma biztosan van valami jó. Ami szépen termelte a pozitív érzelmeket, a folyó lassan áradt, nap végére hihetetlen boldognak éreztem magam. Úgy aludtam, mint a bunda, és reggel hópihe könnyű volt a testem. Annyira jól sikerült a gyakorlat, hogy a vonzás törvénye elmozdított Németországból, pozitív kisugárzásom változást hozott az életemben. Jelenleg itthon vagyok, újra indítok egy régi vállalkozásom, és mellette egy újon is dolgozok.

Nem értettem meg pontosan az összefüggéseket. Egy hete, hogy eldöntöttem, hogy visszanyerem a régi súlyom, nagyon sok mindent megértettem már a metafizikámmal kapcsolatban, sikerülnie kell. Egy tudatossági vizsga számomra. Pár napja megint fáj a hátam reggelente. Csak kicsit, de érzem. Most megértettem az összefüggéseket. Tudom, hogy nincs sok eledelre szükségem, ezért délben eszek, és este hatkor. Már többször éltem így, nagyon jól érzem magam ennyi evéssel, csak a kezdet nehezebb. Vegán vagyok, semmi tejtermék, mellette semmi cukor, nem túl finomak az ételeim, – azoknak akik nem éhesek. A étrendváltás elején éhes vagyok, örülök a déli tizenkettőnek, majd az esti hat órának. És nem örülök a vacsora után, hogy csak másnap délben ehetek újra. De kibírom. Este nyolc körül kicsit megjelenik az éhségérzet, kicsit rossz, de ki kell bírni. Most már felfogtam, hogy megint ugyanazt csinálom, mint a kényszermunkánál. Valami rossz, amit kibírok. De tudatalatt, ott a pecsét. A folyó lassan árad, a méreg szivárog, egyre feszültebb vagyok, egyre lehangoltabb este nyolc körül. Ráadásul a megjelenő feszültség végett elkezdek gondolni a nagyobb kalóriás ételekre is. Csokikra, egy nagy zabálásra. Elhessegetem a gondolatokat, de utánuk mg rosszabb a pillanat, még nehezebb kibírni. Egy negatív öngerjesztő folyamat. Egészen addig, amíg a tudatosság nem hat gyógyszerként.

Ha felismertem a metafizikai háttér folyamatot, ha tudom mi történik bennem, akkor tudom mit kell tennem a pozitív változás érdekében. Ugyanazt, amit a munkámmal tettem, amikor megalkottam a napi hála-tudatállapotokat. Itt is fel kell építenem a napi tudatállapotokat, változatossá tenni a napokat, megtalálni az összes napban azt, amiért hálás lehetek a fogyókúrának. Csinálni könnyű, és nehéz napot. A nehéz napon arra gondolni, hogy ennek a napnak köszönhetően, tudok majd örülni a hét könnyű napjainak. Figyelni az elért teljesítményt, örülni a súlycsökkenésnek. Ha elértem a régi súlyom, akkor örülni, hogy képes vagyok megtartani. Ha sikerül minden nap megtalálnom az örömet az egészséges, tudatos táplálkozásban, akkor a táplálkozás is olyan lesz, mint a nyaralás, – minden nap ott lesz a pozitív pecsét a tudatalattiban, mely termeli a jó érzelmeket. Megszűnnek a nehéz reggelek, megszűnnek a fájdalmak, megszűnik a rossz kedv.

Lehetsz kimerült anyuka anyaságin, aki már alig várja, hogy óvodába menjen a gyerkőc, addig már valahogy kibírja. Lehetsz szerelmi csalódott, aki valahogy kibírja, amíg újra gondolnak rá. Lehetsz kényszermunkás, aki valahogy kibírja a péntekig, ünnepekig, nyaralásig. Lehetsz nyugdíjas, aki valahogy kibírja a halálig. Minden élethelyzet, amelyben valamit rossznak látunk, valami nehéz, amit ki kell bírni, – mérgezi a lelkünket negatív érzelmekkel. Sokszor nem is kell nagyobb változás, nem kell munkahelyet váltani, ahogy a példám is mutatja. belül kell változni, ami a gondolkodás megváltoztatásával kezdődik. Nem mindegy hogyan ébredünk fel. Nem mindegy, hogy feszült testtel alszunk, melybe a feszültség végett nem áramlik az életenergia, csak csepeg. Nem mindegy, hogy reggelre nem töltődik fel. Nagy a tét. Ezért érdemes figyelmet fordítani a napi tudatállapotainkra, felfogásunkra. Érdemes picit fantaziálni, kicsit képzelegni, megtalálni azokat nézőpontokat, melyekből hálával tudunk tekinteni hétköznapjainkra. Próbáld ki 🙂